Olvastátok Hermann Hesse Üveggyöngyjáték c. Nobel-díjas regényét? Nem? Akkor egy picit nehezebb lesz e kedvcsináló megértése, de sebaj. Szóval kezdő üveggyöngyjátékosok vagyunk, a Szellem elkötelezettjei, játékos szabadgondolkodók, bölcsészek. Gyermeki-művészi önfeledtséggel, nyitottsággal és a Játékhoz illő komolysággal kotorászunk az egyetemes kultúra kincsekkel teli dobozában, s csupán egyetlen motivációnk van: a megismerés öröme. Asszociálunk, továbbgondolunk, megkérdőjelezünk, bemutatunk ezt-azt, az egyetemes kultúra különböző elemeit, legyen szó zenéről, filmről, könyvről, filozófiáról, vallásról vagy magáról a kultúrateremtő emberről, nem zárkózunk el semmitől, nem idegenkedünk a szubjektivitástól és az összeférhetetlenségtől, ilyen értelemben tehát attitűdünk az esszéistáé. Szórakoztatni csak közvetve szeretnénk, önfeledtségünkkel és játékosságunkkal, nincs ínyünkre a hatásvadászat, a tömegigény. Ami a formákat illeti, írunk esszét, kritikát, novellát, olykor vegyítjük a formai elemeket, a fontos csak az, hogy a babitsi eszméhez, a Minőséghez hűek maradjunk. Elöljáróban ennyit, más most nem jut eszembe.
Reméljük, örömötöket lelitek ezekben az írásokban! Aláírás: a két electus.
Heti rendszerességgel frissítünk.
Írta: MíráBáí Többszöri olvasás után ellett rájönnöm, hogy Cocteau méltán híres művének igazi kulcsfigurája nem más, mint a lány, Elisabeth. A magányos szűz, a szent papnő, aki ismeri és uralja a Játék folyamatát. A kulcs valójában az ő kezében van. Testvére, Paul a…